TMH-VILÁGA

AGYMOSÁS ZAJLIK A VILÁGBAN, MINDENKI HAZUDIK, A MÉDIA, A POLITIKA, AZ EMBEREK MÁR KÉPTELENEK ÖNÁLLÓAN GONDOLKODNI ÉS EZT MIND MESTERSÉGESEN ÉRTÉK EL! A CÉL, HOGY TANULJANAK MEG ÚJRA GONDOLKODNI, ÖNÁLLÓAN CSELEKEDNI ÉS KINYILVÁNITANI VÉLEMÉNYÜKET.

 

Az USA betervezett háborúi: egy belső ember kitálalt

2018. január 3., szerda 

Zseniális videó leplezi le Amerika valódi szándékait?

Az ominózus felvételen Wesley Clark mesél részletesen az USA betervezett háborúiról.

Amerika ugyanis számító módon szinte az összes háborút előre látta: mivel ő maga robbantotta ki azt közvetett, vagy közvetlen módon.

Elmondta, hogy a híres szeptember 11-i merénylet után 10 nappal a Pentagonban járva miket látott, hallott és tapasztalt...

Amerikának mindig is jó oka volt háborúzni. Ebből ugyanis a történelem során számtalanszor profitált már.

A Római, Frank, és a Szovjet Birodalomra emlékezteti sokakat Amerika.

Azok is háborútól éltek. Lényegében a halál élteti Őket. Azonban a természet is így működik -valakinek meg kell halni, hogy más élhessen.

Amint a Római Birodalom nem tudta okkupálni a Párthus Birodalmat, amint nem tudtak tovább terjeszkedni a frankok, vagy ahogy Afganisztánban vesztettek a szovjetek, úgy kezdtek lefelé indulni a lejtőn, mint az USA, és lám, Irán megint felbomlaszt egy korabeli szuperhatalmat, a történelem ismétli önmagát...

 

Orbán: Közép-Európa működik, Nyugat-Európa kudarcot vallott

Nagy Gábor     2018. január 3. 14:41

Szerdán Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Így kell kezdeni egy évet – kezdte beszédét a magyar kormányfő a sajtótájékoztatón, majd hozzátette: amilyen jól kezdődik az év, reméljük ugyanolyan jól is fog végződni. Barátokat fogadni már rögtön az év elején, az mindig jó jel az év hátralevő részére.

Most pedig nagyon nagy szükség lesz az ilyen fajta jó jelekre – fogalmazott Orbán.

2018 Európa számára egy fontos év lesz. Ha követik az európai politikai ritmusát, akkor láthatjuk, hogy annak 5 éves ritmusa van. Ez az év pedig az utolsó éve a mostani 5 éves európai ciklusnak.

A kormányfő rámutatott: az elmúlt időszak megmutatta, hogy mi az, ami működik az Európai Unióban, és mi az, ami nem.

A mai találkozás azon túl, hogy két baráti nép vezetői találkoztak, túl azon, hogy egy olyan delegációt fogadtunk, aminek tagjai iránt különös tiszteletet is érzünk. Túl azon, hogy amikor lengyelek jönnek a mostani kormány részéről, akkor mi a ’20-as éveink politikai hőseivel találkozunk, Morawiecki miniszterelnök úr apja is a mi fiatalkorunk egyik nagy hőse volt. Túl azon, hogy amikor fogadjunk a lengyel delegációt, ezek mind eszünkbe jutnak, a közvélemény számára nem ez a legfontosabb dimenziója a találkozónak – mondta a miniszterelnök.

A legfontosabb dimenzió, hogy két olyan ország találkozott ma, amely a közép-európai térséghez tartozik. Az elmúlt évek pedig bebizonyították, hogy a közép-európai gazdasági rendszerek, ideértve a lengyelt és a magyart is, ezek működnek.

Közép-Európa működik, a közép-európai gazdasági modellek működnek, Közép-Európában ma sikeres országok vannak. Olyan országok, amelyek hozzáadnak az Európai Unió erejéhez. Többet adunk hozzá az unió erejéhez, mint bárki gondolta volna, amikor 2004-ben ezek az országok csatlakoztak a közösséghez. Akkor nem gondoltuk volna, hogy ennyi év elteltével a közép-európai országok azt mondhatják el, hogy mi vagyunk az unió gazdasági motorja. Ez az a térség, amelyik a leggyorsabban fejlődik, ami nélkül ma jelentős európai bővülésről nem is beszélhetnénk. Mindkét állam hozzájárult az európai gazdaság stabilizációjához – hangsúlyozta a kormányfő.

Az unió bevándorláspolitikája kudarc

Sőt, nemcsak, hogy nem működik, hanem látványos kudarcot is vallott. Nyilvánvaló, hogy az európai emberek nem akarnak bevándorlást, míg Európa néhány vezetője továbbra is erőlteti a megbukott bevándorláspolitikát – fogalmazott a magyar kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a magyar álláspont,

hogy a határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és továbbra sem kell idehozni a bevándorlókat, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van."

A magyar miniszterelnök megköszönte lengyel kollégájának, hogy lengyel határvédelmi egységek is érkeztek Magyarországra, és világossá tették, hogy a déli magyar határ védelme nem magyar belügy, hanem egy közös európai ügy, nem először a történelem folyamán, és talán nem is utoljára.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a tanácskozást az elmúlt évek gazdasági teljesítménye határozta meg. Mint fogalmazott:

"Szeretnénk világossá tenni, hogy Közép-Európa most, hogy a saját lábára állt, sikeres és stabilizáló szerepet játszik Európában, ennek megfelelő súllyal szeretnénk beleszólni az Európa jövőjéről szóló vitákba is. Markánsan ki akarjuk fejteni a véleményünket, mert ezeknek az országoknak – most persze elsősorban Magyarország nevében beszélek –, van víziójuk és elképzelésük az unió jövőjéről. Mi munkaalapú gazdaságot és teljesítményelvű Európát szeretnénk. Nem akarunk újra birodalomban élni, mi továbbra is a szabad európai nemzetek szövetségét látjuk az Európai Unióban, és meggyőződésünk, hogyha valaki erős Európát akar, márpedig Lengyelország és Magyarország erős Európát akar, azt csak úgy érhetjük el, hogyha erősek a tagállamok is. Olyan erős Európa, amelyben gyengék a tagállamok, nem létezhet. Ha gyengék a tagállamok, akkor gyenge Európa is. És Európa csak akkor lehet erős, ha erősek a tagállamok".

Orbán jelezte, a tárgyalások egy része szellemi horizonton mozgott, és úgy összegezte a magyar álláspontot, amely szerint a magyarok azt szeretnék, ha Európa európai maradna.

Ezért a bevándorlást elutasítjuk, a családok megerősítését fontosnak tartjuk, a gyermekvállalást támogatni kell, és meggyőződésünk, hogy Európa a keresztény európai kultúra megőrzésével és megerősítésével valósítható meg"

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

A lengyel-magyar barátság a magyar Európa-politika egyik sarokköve marad a jövőben is

Orbán Viktor arról is beszélt: a tárgyalás során megállapították, hogy nagy lehetőségek vannak a magyar-lengyel gazdasági együttműködésben, hogy a szovjet birodalom fölbomlása után kialakult helyzet, amely szerint az infrastruktúra kelet-nyugati irányú, alig változott, és elemi érdeke Lengyelországnak és Magyarországnak, emellett egész Közép-Európának, és azon keresztül Európának is, hogy az észak-déli összeköttetések is létrejöjjenek.

A miniszterelnök hozzátette, megállapodtak abban is: a következő időszakban a lengyel-magyar kapcsolatok homlokterébe a nagy projekteken való együttműködést fogják állítani. Megjegyezte, az erre vonatkozó terveket is el fogják készíteni és meg fogják ismertetni a közvéleménnyel is.

A miniszterelnök összegzése alapján egy kiváló tárgyaláson sokat tettek a lengyel-magyar barátság megerősítése érdekében, és reményét fejezte ki, hogy ezeket a megállapodásokat át tudják vinni az előttünk álló esztendőbe, a jövőbe is.

(via Híradó)

 

A leggazdagabb emberek listája? Hagyjuk! Hol van Rotschild?

Lovas István2018. január 3. 22:22 Terrorszemle   NYADAGBLADET

/És hogy ez éppen svéd médiumban jelenik meg…/

A cikk azzal kezdődik, hogy manapság a kevesek gazdagsága gyorsabban gyarapodik, mint a gazdaság általában, és a nagyon gazdagoknak elég erőforrásuk és hatalmuk van ahhoz, hogy bármely politikust vagy fontosabb újságírót korrumpáljanak a nyugati világban. De a belpolitikai helyzet megértéséhez fontos tudni, hogy milyen oligarchikus erők vannak működésben és hogy kik rejtőznek a vagyonok mögött.

A napokban a Bloomberg listát közölt a világ 500 leggazdagabb multimilliárdosáról.

Csakhogy a listán nem látható a Rockefeller család. A Rotschild család sem.

A svédek közül nincsenek ott a Wallenbergek, noha a Wallenberg alapítványoknak van a legnagyobb vagyona.

 

Merkelnek annyi? Már megvan a következő eurofil – von der Leyen

Lovas István2018. január 3. 20:58 Terrorszemle    THE DAILY EXPRESS

A brit napilap arról ír, hogy a németeknek már óriási többsége úgy gondolja, Merkelnek azonnal le kellene mondania tisztségéről.

Elvesztették hitüket Merkel vezetési képességében.

A 3 millió példányban megjelenő Bild bulvárlap körkérdést intézett az olvasókhoz,  hogy ki lehetne erős jelölt a kancellári székre.

Ursula Von Der Leyen védelmi miniszterre gondolt a legtöbb.

/Szubjektív vélemény: ez a nő semmivel nem lenne jobb Merkelnél. Kiállt az egyneműek házassága mellett, betiltotta a régi német katonadalok dalszövegének és kottáinak még a tartását is a Bundeswehrben, vagyis egy hasmánt csúszó-mászó szolgája lenne a neokonoknak. Még tán Merkelnél is rosszabb, ami hatalmas teljesítmény./

 

Borbély Zsolt Attila: „A Jobbik vezérkara cinkos egy magyarellenes, nemzetellenes politikában” 

Aki most a Jobbik vezérkarban van, az cinkos egy egyértelműen magyarellenes, nemzetellenes politikában, amely az ellenséget tünteti fel szövetségesnek, és a magyar érdekeket képviselő kormányt pedig ellenségnek – nyilatkozta az EchoTV Napi aktuális című műsorában Borbély Zsolt Attila, a néhai nemzeti párt nemzetpolitikai kabinetjének egykori vezetője.

A Jobbik a saját, jól felépített imázsát veri szét – nyilatkozta a műsorban Borbély Zsolt Attila politológus, a párt nemzetpolitikai kabinetjének egykori vezetője. Úgy vélte, a Jobbik politikája azt sugallja, hogy Orbán Viktor nagyobb veszélyt jelent a magyarok biztonságára, mint Soros György.

Holott Orbán Viktor ellenáll a migráns politikának, aki az európai fehér-keresztény kultúra legfőbb védelmezője, míg Soros, aki ennek az egész migránsválságban, iszlám betolakodásban és invázióban világosan jelen lévő motor. Aki most a Jobbik vezérkarban van, az cinkos egy egyértelműen magyarellenes, nemzetellenes politikában, amely az ellenséget tünteti fel szövetségesnek, és a magyar érdekeket képviselő kormányt pedig ellenségnek

– fogalmazott Borbély Zsolt Attila. A politológus elárulta, lassan már a baloldali elemzők is egyetértenek abban, hogy jobb-bal megosztottság a múlté, melynek a helyét a globalista-lokalista ellentétpár veszi át. A globális háttérhatalom szándéka, hogy Európát tönkretegye, mint keresztény értékeken álló entitást. Hozzátette:

Ebben a kérdésben nem odaállni az ország miniszterelnöke mögé, aki az ellenállás vezető alakja Európában, az nem csak a magyarság, de az európai gondolkodásmód elárulását is jelenti.

A műsorban elhangzott, hogy a legújabb felmérések szerint a Jobbik számára kudarcot hozott a 2017-es év, a párt támogatottsága többéves mélypontra süllyedt. Bár a fölényesen vezető Fidesz-KDNP után a párt még őrzi a második helyét, a töredezett baloldal tábora már nagyobb, mint a Jobbiké, a DK pedig megelőzte a válságban lévő MSZP-t. A teljes interjút IDE kattintva érhetik el.

„NETTÓ NEMZETÁRULÁS”

A Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének egykori vezetője nem először fogalmaz meg markáns kritikát egykori pártjáról. Egy tavaly áprilisi Facebook-bejegyzésében Borbély „nettó nemzetárulásnak” nevezte, hogy a Jobbik Soros mellé állt migrációügyben. Akkor úgy fogalmazott:

Szégyelljék magukat azok, akik pénzért vagy számításból, elárulták a nemzeti ügyet, akik egy gyékényen árulnak a globális háttérhatalom helyi erőivel, akik méltatlanokká váltak arra, hogy tovább vigyék a Pongrátz Gergelytől kapott zászlót, akik elvették Jobbik lelkét, akiknek semmi más nem maradt a horizontjukon, mint a hatalom megszerzésének hiú ábrándja. Ezekre bízni az ország és a nemzet jövőjét? Soha!

A politológus egyébként Polbeat című műsorunknak is vendége volt tavaly májusban: azt a műsort ITT tekinthetik meg.

Forrás: EchoTV

 

 

„Vona Gábor Soros György oldalára állt a háborúban, ez megbocsáthatatlan” – mondta Borbély Zsolt Attila a Polbeatben

 

A tavalyi év óta a Jobbik nem a nemzeti érdeket képviseli, és ezt a Jobbik vezetőin, irányítóin, politikusain kívül mindenki látja, érzi – jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című élő műsorában Borbély Zsolt Attila, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének korábbi vezetője, aki Vona vállalhatatlan politikája miatt néhány héttel ezelőtt fordított végleg hátat a pártnak. Borbély Zsolt Attila akkor azt írta, nettó hazaárulás, amit a Jobbik művel. 

 

Az erdélyi politológus Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére nyomatékosította, a Jobbik politikája már felvállalhatatlan, oda jutottak, hogy szemen szedett hazugságokat kiabálnak a kormányra és Orbán Viktorra.

 

A Jobbik, mint nemzeti párt lassan-lassan megszűnik. A pártban megtörtént a 180 fokos fordulat, már baloldali szavazókra hajtanak, és ez nagyon aggasztó. Vona Gábornak már fontosabb a hatalom megragadása, mint a következetes konzervatív politika, éppen ezért nem hiszem, hogy vissza tudja irányítani a pártját a nemzeti oldalhoz. Nagy valószínűség szerint Vona a Jobbik politikai sírját is megásta. Valaki ugyanis elhitette Vona Gáborral, hogy ő miniszterelnök lehet 2018-ban, és aki ezt elhitette, az olyan irányba lökte a pártelnököt, hogy a saját pártját számolja fel. Egy dologban legyünk biztosak: ha egy jövőbeni döntésnél a Jobbikban a pártérdek ütközik a nemzeti érdekkel, akkor a pártérdeket fogják választani” – mondta a Polbeatben Borbély Zsolt Attila.

 

A Jobbik korábbi EP-listás politikusa a migrációval kapcsolatos jobbikos álláspontról is beszélt. “Itt követték el a legnagyobb hibát, mert ami már tényleg nem fér bele, az a tűzzel való játszás. Az iszlám most lerohanja a kontinenst. Aki ebben a háborúban, mert hogy ez háború, meggyöngíti a jó oldalon harcolók legfőbb tisztjét, konkréten Orbán Viktort, az nem csak a nemzetet árulja el, hanem Európát is. Ebben a háborúban nem lehet Soros György és a migránspárti erők oldalára állni” – nyomatékosítta Borbély Zsolt Attila.

 

 

 

Kéri László lehülyézett 2.5 millió fidesz szavazót…

sose kedveltük

KÉRI LÁSZLÓ ZÖLDFEJŰ MARAD?

Újévi köszöntőjében minden jóakaratú embernek boldog új esztendőt kívánt Áder János köztársasági elnök.

Ennek hatására nekem egy született rosszakaratú ember jutott eszembe. Nem Gyurcsány Ferenc vagy éppen Vona Gábor, pedig ők sem kerültek volna a jelöltek közé indokolatlanul. Most Kéri László politológus neve villant át az agyamon, akinek fejét hétről hétre zöldre festi kedvenc portálja, a Zsúrpubi. Szerintem ez a színezés azért találó, mert így teljes harmóniában van a külcsín és a belbecs, bár lehet, hogy ők másképp gondolják.

Azért jutott eszembe éppen Kéri, mert legfrissebb elemzésében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy lehülyézzen s ezért lenézzen két és félmillió embert. Hogy miért? Mert ezen hölgyek és urak tekintélyes csoportja „különösebb kételyek nélkül elhiszi és elfogadja mindazt, amit a kormányzat propagandagépezete éjjel-nappal összehazudozott számukra.” Persze, ezt úgyis mondhatnánk, hogy elhiszi a valóságot, amit nap mint nap megtapasztal, amit a zöldfejű Kéri hazugságnak állít be. Olyan hazugságnak, amelynek a valóságtartalmát senki nem tapasztalta meg. Horribile dictu még ő maga sem.

  1. Először is miért gondolja ez a zöldfejű, hogy a kormányzat propagandagépezete hazudik? Bezzeg amikor tényleg hazudott, akkor Kéri még véletlenül sem írt le ilyesmit. „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este.” A választók el is zavarták a hazudozó Gyurcsányt és bandáját, hogy aztán négy év múlva megerősítsék korábbi döntésüket, nehogy visszajöjjön.
  2. Miért gondolja Kéri, hogy pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, mentősök, a katonák, a rendőrök, a tűzoltók nem tudják eldönteni, hogy a kézhez kapott magasabb fizetésük megfelel-e a kormány által bejelentett béremelésnek vagy sem?
  3. Miért gondolja a zöldfejű, hogy a cégek nem tapasztalják, hogy minden idők legalacsonyabb társasági adóját kell csak fizetniük, a legalacsonyabbat Európában? A kormány bejelentésének megfelelően.
  4. Miért gondolja a zöldfejű, hogy a fiatalok nem jutnak könnyebben lakáshoz, tanulmányi ösztöndíjhoz, szociális adókedvezményhez? Csak azért, mert a kormány mondta, az érintettek pedig folyamatosan megtapasztalják?

Nem sorolom tovább. A helyzet az, hogy nem a kormány, hanem Kéri hazudik! Méghozzá aljasul hazudik, hogy feszültséget keltsen, hogy megpróbálja a kabinet ellen hergelni azokat, akik nagyon is meg vannak elégedve a munkájával. Hogy tehetetlen dühében nekimegy annak a két és félmillió embernek, aki alig várta már, hogy a negyven évnyi kommunista elnyomás és húszéves liberálfasiszta diktatúra után jöjjön valaki, aki meg akarja szabadítani sunyi, gonosz fogvatartóitól.

Aki nem át akarja verni őket – mint Kérivel együtt a félmúlt veszedelmes vérszívói – hanem minél szélesebbre akarja tárni számukra a lehetőségek kapuját, hogy az erősödő családok, közösségek révén az egész társadalom végre valóban boldogulhasson, az ország virágzásnak indulhasson. Nem utolsó sorban az erős európai országok közé zárkózzon fel a szakadék szélén állók közül. Görögország azóta is ott szédeleg, ahová bennünket kitartó munkával az elvtársak odatoltak.

Kéri látja, hogy aljas próbálkozása kudarcra van ítélve, mert a valóság naponta könyörtelenül felülírja nyomorúságos vízióit. Ennek ellenére, mint Don Quijote, kérlelhetetlenül tör előre, hogy maga előtt is igyekezzen cáfolni a cáfolhatatlant: az a világ, amelyben a kormány hazudik, amivel ő politikai érdektől vezérelve traktálja a nyilvánosságot, csak az ő képzeletének szüleménye. Nem kívánom Kérinek, hogy olyan szomorúan végezze, mint a spanyol nemes úr, miután kijózanodott az álomvilágból.

De azt igenis kívánom, még ha szinte reménytelen is, hogy jöjjön meg az esze. Ne építse hazugságokra légvárait, ne legyen kívül-belül olyan zöld, mint amilyennek saját portálja bemutatja. Lássa be, hogy nem ő, de még csak nem is az övéi fújják a passzát szelet, a Föld nem körülöttük forog.

Nyugodtan bízza rá a magyar világ sorsát arra a két és fél millió választóra, aki – mint az elmúlt két ciklus megmutatta – nélküle is pontosan tudta, ki jó neki s ki nem.

Még csak 67 éves. Van ideje rá bőven, hogy rosszakaratúból jóakaratú emberré válhasson. Hogy a köztársasági elnök még ebben a földi életben neki is kívánhasson boldog új évet.

De ha zöldfejű akar maradni, hát tegye. Elvégre demokrácia van Magyarországon, a szabadság világa, hiába akarta már azt is ezerszer elhazudni.
(leander.blogstar.hu, Horváth József)

 

2018. JANUÁR 3. SZERDA 12:32 2018. 01. 03. 14:49

ORBÁN VIKTOR: AZT SZERETNÉNK, HA EURÓPA EURÓPAI MARADNA

ORIGO.HU, MTI

Magyarországra vezetett Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfő első hivatalos külföldi útja, ami világos jelzése annak, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint az utóbbi években.

Orbán Viktor szerint, így kell kezdeni egy évet, és reméli, ugyanígy végződik, mivel barátot fogadni kellemes dolog. 2018 Európa számára egy fontos esztendő lesz, mivel ha követjük az uniós ciklusokat, akkor látjuk, hogy a mostani ötéves uniós ciklusnak ez lesz az utolsó éve. Az utóbbi időszakban kiderült, mi működik, és mi nem működik az unióban.

TÖBBET ADUNK AZ UNIÓ EREJÉHEZ

A kormányfő elmondta: a mostani lengyel kormány tagjai fiatalkorának a hősei voltak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy Közép-Európa és a közép-európai gazdasági modellek működnek.

Többet adunk az unió erejéhez, mint arra 2004-ben gondoltunk volna. Mi vagyunk az unió gazdasági motorja. Mindez, ha nem lenne, akkor nem lenne gyors uniós növekedés sem

– mondta a kormányfő.

A MIGRÁCIÓT MEG KELL ÁLLÍTANI

Látványos kudarcot vallott az uniós bevándorlási politika, sokan ezt még mindig erőltetik – mondta Orbán Viktor. A migrációt meg kell állítani, a határokat meg kell védeni. A magyar kormányfő megköszönte a lengyelek segítségét a határvédelemben.

Van víziónk Európa jövőjéről, nem akarunk birodalomban élni, a szabad nemzetek szövetsége mellett állunk

– mondta Orbán Viktor. Gyenge tagállamokkal nem létezhet erős EU – tette hozzá. Orbán elmondta, a tárgyalások során az európai életet szellemi szinten is értelmezték. Mi magyarok azt szeretnénk, ha Európa európai maradna. Csak a keresztény kultúra megőrzésével lehet erős Európa.

A MAGYAR-LENGYEL BARÁTSÁG AZ EURÓPAI POLITIKA ALAPJA

Gazdasági szinten javítani kell az észak-déli összeköttetéseket Magyarország és Lengyelország között, mivel ezen a téren nem történt áttörés az utóbbi időszakban. Kiváló tárgyaláson vagyunk túl, és a magyar-lengyel barátság továbbra is az európai politika alapja lesz.

NEM AKARUNK POSZTKERESZTÉNY KORSZAKBA LÉPNI

Orbán Viktor közölte, hogy a nagy összecsapások és viták éve lesz az idei. Mindennek az oka, hogy most akarják sokan dűlőre vinni a dolgokat a jövő évi uniós választás előtt – tette hozzá. A bevándorlásnak van egy nemzetbiztonsági és szellemi dimenziója is.

Nyugat-Európában egy poszt-nemzeti és posztkeresztény állapot felé tartanak, és mi nem akarunk átlépni ilyen korszakba

– mondta a miniszterelnök. Ha belépünk egy ilyen korba, akkor szétesik a magyarság, éppen ezért nem lépünk be egy ilyen korszakba – tette hozzá.

Európát a nemzeti identitások tehetik erőssé – hangsúlyozta a kormányfő.

NEM BŐVÜL A V4-EK CSOPORTJA

Az Origo kérdésre Orbán Viktor elmondta, hogy a V4-ek nem akarják bővíteni a csoportot újabb országgal, mert így a hatékonyság rosszabb lenne. Abban gondolkozunk, hogyan lehetne bizonyos országokkal szorosabb kapcsolatot kiépíteni.

ÉRDEKELTEK VAGYUNK A LENGYEL GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉBEN

Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a lengyel gazdaság nagy és erős legyen, mivel egy önálló gazdasági erő nélkül nem lehet erős Közép-Európa nélkül – mondta Orbán Viktor. Az orosz és a német világ közötti térség, ha megkapja a lehetőséget, akkor tud fejlődni. Mi nem akarjuk a németek pénzét, de természetesen a beruházásokat elfogadjuk.

Egy önálló gazdasági erővel rendelkező közép-európai régió mindnyájunk érdeke.

Orbán arra is emlékeztetett, hogy a német gazdaság kereskedelme nagyobb a V4-ekkel, mint a franciákkal.

MORAWIECKI: HISZÜNK AZ EURÓPAI ÉRTÉKEKBEN

Számunkra nagyon fontos a visegrádi négyek együttműködése, mivel az uniónak politikai stabilitást ad, és nagyon Európa-barát hozzáállást adunk. Morawiecki közölte, hogy hiszünk az európai értékekben, és ezt közösen szeretnék építeni.

A lengyel kormányfő elmondta,

teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban.

A szuverén államok polgárainak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együttélni – tette hozzá Mateusz Morawiecki. Egy másik kérdésre közölte, határozottan elutasítják a kötelező kvótákat. Az EU-nak nincs joga, hogy így közelítse meg ezt a kérdést – tette hozzá. Mi készen állunk arra, hogy a migrációs válságot a helyszínen kezeljük – mondta a politikus. Hozzátette, hogy mindenáron szeretnék meggyőzni a többi tagországot is arról, hogy a migrációt helyben kell kezelni.

Sokat beszéltek energetikai kérdésekről, és a következő uniós költségvetésről. Morawiecki közölte, hogy a V4 egységesen lép majd fel a következő uniós költségvetés során.

A lengyel miniszterelnök arról is beszélt, hogy több közös gazdasági projektről egyeztettek. Mostanra 8,8 milliárd dollárra nőtt a két ország kereskedelmi kapcsolata, amit tovább kell erősíteni, amihez az infrastruktúra fejlesztésére van szükség. A V4-eket nem kívánjuk bővíteni, de a visegrádi csoport rengeteg kérdésben egy hullámhosszon van. A nemzetek döntenek arról, hogy kiket akarnak befogadni. Mi is befogadtunk 1,5 millió ukrán menekültet a háborús övezetből -mondta. Lengyelország nagymértékben kiveszi a részét a migrációs krízisben, ami Ukrajnát érinti. A brexitről azt mondta, hogy társadalmaik számára is fontos kérdés Nagy-Britannia kilépése.

EGÉSZ KÖZÉP-EURÓPÁNAK JÓ A LENGYELEK ENSZ BT TAGSÁGA

Orbán Viktor örömtelinek nevezte, hogy Lengyelország az ENSZ biztonsági tanácsának a nem állandó tagja lesz. Mi közép-európaiak azt a hagyományt képviseljük, hogy mi a saját szabadságunkért vérrel fizettünk. Nekünk nagyon fontos, hogy Lengyelország ezt a világlátást tudja képviselni az ENSZ BT-ben – mondta a magyar kormányfő. Egész Közép-Európa közel került ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb biztonsági szervezetében képviselhetik az érdekeit. Orbán Viktor sok sikert kívánt Lengyelországnak ebben a munkában.

Morawiecki meghívta Orbán Viktort a lengyel függetlenség 100 éves évfordulójának eseményeire.

 MEGÉRKEZETT MAGYARORSZÁGRA MATEUSZ MORAWIECKI

Mateusz Morawiecki, a december 11-én hivatalba lépett új lengyel miniszterelnök első hivatalos külföldi kétoldalú látogatásán január 3-án Magyarországra érkezett. A magyar és a lengyel kormány vezetői között rendszeresek a találkozók az utóbbi években. Orbán Viktor kormánya 2010-es megalakulása utáni első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett. Akkor Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásainak témája elsősorban a V4-ek együttműködése és a 2011. évi magyar, majd lengyel EU-elnökség kapcsán kialakítandó különleges együttműködés volt. A következő években is rendszeresek voltak a magyar-lengyel kormányfői találkozók.

A KORMÁNYFŐ ELSŐ ÚTJA IS VARSÓBA VEZETETT

2014. május 5-én Orbán Viktor újbóli választási győzelmét követő első külföldi útja is Varsóba vezetett.

Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásain a magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította az energiaunióra vonatkozó lengyel javaslatot. 2016. február 8-án Orbán Viktor meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon Beata Szydlo lengyel kormányfő. A megbeszélések témája volt a visegrádi országok együttműködésének erősítése, közös álláspont kialakítása az Európai Unió reformjára tett brit javaslatokkal kapcsolatban, a migrációs válság, a kétoldalú kapcsolatok ügye.

2016. szeptember 6-án Orbán Viktor kapta a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon Az év embere díjat,a rendezvény legjelentősebb elismerését, a kitüntetést Beata Szydlo lengyel kormányfő adta át. A legutolsó magyar-lengyel kormányfői csúcstalálkozó 2017. szeptember 22-én volt. Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Varsóban, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokról, a lengyel-magyar projektekről és európai uniós témákról tárgyalt. A megbeszéléseken megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a migrációs válság kezelése.

NEM VÁLTOZOTT A LENGYEL ÁLLÁSPONT

A mostani magyar-lengyel csúcstalálkozón bizonyos szóba kerülnek majd a Varsót ért brüsszeli támadások, így a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása is. A migrációs ügyek, a V4-ek helyzete, valaminti az európai uniós reformok jövője. Mindezekről már legutóbbi Twitter-bejegyzésében is kitért Morawiecki. Jottányit sem változott a lengyel álláspont a menekültátirányítás ügyében – hangsúlyozta az új lengyel kormányfő, hozzáfűzve, hogy ez a hozzáállás változatlan marad a január elejére általa tervezett kormányátalakítás után is.

Lengyelország kezdettől fogva ellenzi a menekültátirányítási mechanizmust – mutatott rá Morawiecki, aki úgy látja, hogy a kvóták „egyoldalú rákényszerítése a tagállamokra a közösség elveinek tagadását” jelenti.

Aláhúzta: Varsó nem egyezik bele, hogy olyan „hibás javaslatokat” erőltessenek rá, amelyek a problémát nem a gyökereinél fogva oldják meg.

Az Európai Bizottság december elején a harmadik, bírósági szakaszba léptette a menekültkvóta elutasítása miatt Budapest és Prága mellett Varsóval szemben is megindított kötelezettségszegési eljárást. Morawiecki december végén „új nyitást” jelentett be a Brüsszel iránti politikában. Nem hivatalos jelentések szerint a december 11-én kormányfői tisztségébe beiktatott Morawiecki vízkereszt után ismerteti a kormányátalakítás további részleteit.Kommentátorok szerint ennek keretében külpolitikai stílusváltás is valószínű.

A cikk teljes tartalma az origo.hu oldalán érhető el.

 

Románia: idiótának nevezték a bukaresti francia nagykövetet

Lovas István2018. január 3. 08:42 Terrorszemle

Az angol és francia nyelvű Visegradpost hírportál arról ír, hogy Dumitru Iliescu, volt román személyiségvédelmi főfelelős a bukaresti francia nagykövetet idiótának nevezte, amiért az korrupciós ügyekben beleártja magát a román belügyekbe és hazahívását javasolta. Majd azzal vádolta a francia multikat, hogy korrupciót importáltak hazájába.

(Echo TV nemzetközi lapszemléjéből, először ma 11:55-kor)

 

Nélkülünk a Néppárt már nem lenne néppárt – Szájer József interjú

2017. 11. 14.

„Az Európai Néppárt pártjainak jól jön a Fidesz, hiszen a saját szavazói előtt tudják demonstrálni, hogy nem adták még fel teljesen a liberális nyomásra az egykori eszméiket” – mondja Szájer József a Mandinernek. A Fidesz európai parlamenti képviselőjét, a Néppárt frakcióalelnökét a tavasszal a Fideszre nehezedő európai nyomásról, a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatról, Navracsics és Stumpf István megjegyzéseiről is kérdeztük többek között. A Mandiner.hu interjúja Szájer Józseffel.

Tavasszal több ügyben is kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen (Lex CEU, civiltörvény, migránskvóta). Ráadásul az EP elfogadott egy határozatot is, amelyben elmarasztalták hazánkat. Ezek után felmerült, hogy kizárják a Fideszt az Európai Néppártból. Mi mentette meg végül a Fideszt?

Kezdjük a kötelezettségszegési eljárásokkal. Mindegyik ön által felsorolt eljárás olyan, amit egyébként más országgal szemben is megindíthatott volna az Európai Bizottság. Hiszen mindegyik olyan szabályozásra vonatkozik, amely szabályozásra van példa más európai uniós tagállam esetében. Tehát például a kvóta kapcsán más országok (Ausztria, Szlovákia) sem vettek részt az áthelyezési mechanizmusban, velük szemben mégsem indult eljárás. A Lex CEU kapcsán pedig most válik nyilvánvalóvá, hogy az a hiszti, ami volt a törvény kapcsán, igazából komolytalan volt, mert most, amikor Ukrajnában nem pár száz ember jogairól van szó, hanem többszázezer magyar és román polgárral csinálják azt, hogy elveszik az anyanyelven oktatás jogát, akkor az Európai Parlament mélyen hallgat a kérdésben. Mindeközben persze a CEU zökkenőmentesen működik tovább, tehát nem szűnt meg, nem lett ellehetetlenítve.

A cikk lejjebb folytatódik

„A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek, különösen amelyek anyaországai már az EU tagjai, pozitívan járulhatnak hozzá az európai integrációs folyamatokhoz, hiszen hidat képeznek az Európai Unió felé. A belgrádi kormánynak ezért kiemelt figyelmet...

A tartalomból: – Az európai hagyományok keresztény alapokon nyugszanak – Interjú Hölvsényi György kereszténydemokrata EP-képviselővel. – Soros emberei újabb támadást indítottak Magyarország ellen – Magyarország súlyos vitában áll az Európai...

Ezek az eljárások politikai motivációból születtek,hiszen csak akkor nem beszélhetnénk politikai motivációról, ha nem lenne kettős mérce és minden olyan tagállammal szemben meg lennének indítva, ahol a magyarhoz hasonló szabályozás működik.

Ami a határozatot illeti, én már abbahagytam, hogy számoljam azt, hány határozat születik Magyarországgal szemben. Nyilvánvaló a politikai motiváció ebben az esetben is.

De a határozatot az önök pártcsaládja, az Európai Néppárt politikusainak egy része is megszavazta. 

Ugyanannyian szavazták meg, mint ahányan a korábbi Tavares-jelentést, csak a Tavares-jelentésnél nem volt név szerinti szavazás, hanem csak kézfeltartással szavaztunk, de mi a kollégáinkat jól ismerjük. Azt is mondhatnám, hogy kicsit meg is lepődtem, hogy a nagy vihar után csak ugyanazok az emberek szavazták meg a határozatot és nem többen a Néppártból, akik négy évvel korábban a Tavares-jelentést.

A kérdésre visszatérve. Néppártból való kizárás?

Volt vita a Néppárton belül, de természetesen kizárásról nem volt szó. Ezt csak egyetlen egy ember vetette fel, a luxemburgi Frank Engel. Ő régi barátunk, ő már négy éve is azt javasolta a frakciónak, hogy az egész frakció szavazza meg a Tavares-jelentést. De azt tudni kell, hogy ugyanennek a luxemburgi pártnak a tagja Jean-Claude Juncker és Viviane Reding, ők soha sem arról voltak híresek, hogy túlságosan szerették volna Orbán Viktort vagy a Fideszt, sőt kifejezetten élharcosai voltak az ellenünk való küzdelemnek. Más pártokból is voltak olyanok, akik nem értettek velünk egyet. Ezek a pártok többnyire olyan országok pártjai, ahol nagyon ellenséges Magyarországgal szemben a sajtó és ezért ezek a képviselők otthon nehezen tudják védeni azt a pozíciót, hogy a Fidesszel ülnek egy padsorban. De a Néppárt egy nagy párt, amiben több mint hatvan különböző tagpárt van. Pont attól vagyunk erősek, hogy össze tudunk fogni. Ez a szavazás éppen azt mutatta meg, hogy a túlnyomó többség még egy ilyen nagyon erős és nagyon koncentrált támadás ellenére is kiállt mellettünk.

Azok a pártok pedig, akik nem támogattak bennünket, egyébként sem azt a filozófiát vallják, amit mi képviselünk. Velük nagyon kevés dologban értünk egyet. A luxemburgi testvérpártunkat például leginkább az SZDSZ-hez tudnám hasonlítani. De mi nem szoktuk őket ezért a pártcsaládon belül támadni. Tehát a Néppárt nagyon heterogén pártszövetség és nagyon széles skálán mozognak benne a pártok. Vannak tőlünk jobbra levő pártok is, de természetesen balosabb pártok is. A Fidesz a Néppárt jobboldali szárnyához tartozik, nem vagyunk tehát mainstream. A mainstream például Angela Merkel pártja, a német CDU, de a szövetségesük, a CSU már inkább a CDU és a Fidesz között helyezkedik el.

Ha már felhozta a CSU-t: Manfred Weber is kritikát fogalmazott meg a Fidesz politikájával szemben. Úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Konzultáció „hangulatkeltés Európa ellen”. Weber egyrészt az Európai Néppárt frakcióvezetője, másrészt a CSU politikusa, mégis kritizálta önöket. 

Ő úgy gondolta, hogy a Nemzeti Konzultáció Európát támadta. De mi mindig elmondjuk, hogy Magyarországon pont azért olyan magas az EU támogatottsága, mert mi nem a kommunista rendszerhez hasonló kritikátlansággal állunk hozzá az EU ügyeihez. Mi úgy gondoljuk, hogy amikor ott ülünk az asztalnál, akkor tényleg ott ülünk és elmondjuk a véleményünket. Mi úgy kezeljük a magyar embereket, hogy az uniós ügyeket is eléjük visszük. A mi kritikánk jobbító szándékú. El akarjuk kerülni az olyan önsorsrontó döntéseket, mint a kötelező elosztási kvóta. A mi kritikánk valódi és reális kritika. Pont a kritikátlanság vezet az EU támogatottságának csökkenéséhez. Szerintem az, hogy mi megkérdezzük a magyar embereket a bevándorlás kérdéséről, jót tesz. A migráció egy olyan kérdés, amelyben egyetlen egy másik tagállam sem meri megkérdezni az állampolgárait.

Az önök Nemzeti Konzultációját viszont az ellenzék álkonzultációnak és propagandának tartja.

Tudna nekem valaki olyan európai uniós országot mondani, ahol a bevándorlás kérdésében akármilyen formában megkérdezték az embereket? Nincsen ilyen ország. Egyszerűen nem is merik ezeket a kérdéseket feltenni, mert ezek a kérdések nem pc-k. Mi csinálunk egyébként egész Európára vonatkozóan ilyen kutatásokat. A Századvég készített a bevándorlás kérdésében egész Európára vonatkozóan közvélemény-kutatást és nem volt lényeges eltérés a nyugat-európai országok állampolgárainak a véleményében.

Visszatérve a kizárásra. Van olyan álláspont, miszerint a Fidesz csak Merkelnek és a CDU/CSU-nak köszönheti, hogy még mindig az Európai Néppárt tagja, ugyanis Merkel szerint kezelhetőbb a Fidesz a Néppárton belül, mint azon kívül. Valóban a kancellárasszony a Fidesz védőszentje?

Szerintem más oka van ennek. Például az, hogy ha a Fidesz nincs benne az Európai Néppártban, akkor az Európai Néppárt nem sokban különbözik a többi pártcsaládtól. A Fidesz karakteres véleményt képvisel, és vannak még Európában a Fideszhez hasonló pártok, amelyek nem feltétlenül a Néppárt tagjai. Így viszont a Néppárt pártjainak jól jön a Fidesz, hiszen a saját szavazói előtt tudják demonstrálni, hogy nem adták még fel teljesen a liberális nyomásra az egykori eszméiket. Nélkülünk a Néppárt már nem lenne néppárt.

De azért az is sokat segít a bent maradásban, hogy – a votewatcheurope statisztikái szerint – a fideszes képviselők szinte mindig az Európai Néppárttal szavaznak a Parlamentben. Az Európai Tanácsban pedig Magyarország az esetek 97%-ában a többséggel szavaz. Miért is akarnák így kitenni önöket?

Ezzel mi szoktunk védekezni akkor, amikor azzal vádolnak minket, hogy Európa-ellenesek vagyunk. Meg kell nézni, hogy melyek azok a konkrét kérdések, amelyekben bírálatot fogalmazunk meg. Ezek elsősorban a migrációs kérdések, valamint az elosztási kvótával kapcsolatos döntések. De például a legutóbbi Nemzeti Konzultációban volt kérdés az energiaárak uniós meghatározásával kapcsolatban is. Arra azért volt szükség, mert a rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseinket kellett megvédeni.

Mert mi veszélyeztette a rezsicsökkentést?

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat. Ez még most is napirenden van, most vitatja a javaslatot az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi szakbizottsága, az ITRE Bizottság. A javaslat lényege, hogy megkérdőjelezi az energiaárak meghatározásának nemzeti hatáskörét és közös európai energiaárakat akar.

Erre viszont azt mondják a javaslat előterjesztői, hogy az egységes európai ármeghatározás olcsóbbá tenné az energiaárakat és ez a valóságban épp a rezsicsökkentést segítené.

Igen, ezt mondták húsz éven keresztül, hogy attól, hogy szabad piac és verseny van, attól olcsóbbak lesznek az energiaárak. A magyar polgároknak nem ez az élménye ezzel kapcsolatban, hiszen a rezsicsökkentésig a magyar energiaárak voltak Európában a második legmagasabbak. Most a rezsicsökkentéssel, ami egy állami beavatkozás, elértük, hogy a második legolcsóbb a magyar polgárok számára az energia. Ha kiveszik a magyar állam kezéből azt a lehetőséget, hogy mi saját magunk határozhassuk meg a saját hatósági árainkat, akkor abban a pillanatban vissza fog állni minden. Tehát fontos, hogy nem úgy általában hadakozunk Brüsszellel, hanem csak azokban a konkrét ügyekben, amelyekben nem értünk velük egyet. Ezeket a kérdéseket természetesen vitatjuk. És ezekbe a vitákba mi teljes politikai arzenállal beszállunk, tehát bevesszük a Nemzeti Konzultáción keresztül az embereket is. Ez azért fontos, mert így az ITRE Bizottság ülésén azt tudom mondani, hogy másfélmillió magyar állampolgár azt mondta, hogy ők nem kérnek ebből az uniós ármeghatározásból. Ezt az ügyet is csak példaként hoztam fel arra, hogy látható legyen, hogy konkrét kérdésekben vannak vitáink Brüsszellel és nem általánosságban vagyunk ellene az Európai Uniónak.

Amiket megszavaztunk, azokat teljes mértékben tudjuk vállalni. Az ügyek túlnyomó többségét így támogatjuk, ez is azt mutatja, hogy részei vagyunk a közösségnek, és a Néppárton belül megkötött kompromisszumokhoz tartjuk magunkat. Csak akkor szoktunk kiszavazni, ha az adott ügyben a magyar érdekkel szembe menne a néppárti álláspont.

A néppárti bírálatokra visszatérve: ott van Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő is. Engel legutóbb egy Demokratikus Koalíció által szervezett konferencián kritizálta a kormányt. Erre mit mond?

Ez önmagáért beszél, én ezzel nem tudok mit kezdeni. Nekem nem ellenfelem egy olyan párt, amely a saját országában gyakorlatilag eljelentéktelenedett. Ennek a luxemburgi pártnak nem nagyon van már befolyása arra, hogy mi történik Luxemburgban. Ez egyébként kitapintható más esetben is. Tehát azoknak a pártoknak, amelyek minket támadnak a Néppárton belül, két közös jellemvonásuk van: egyrészt ezen országok sajtója, mint már mondtam, nagyon kritikus Magyarországgal szemben; másrészt viszont az is jellemző ezekre a pártokra, hogy ezek kicsi és többnyire ellenzékben levő pártok. A Fidesz az Európai Néppárt második legerősebb pártja.

Mi vagyunk az egyetlenek, akik a kereszténydemokratákkal kormányozva nem kényszerülünk koalícióra és ezáltal mi tisztán tudjuk a Néppárt álláspontját képviselni. Nehogy már minket kérjenek számon azok, akik egyébként az országaikban megalkudtak és elvtelen kompromisszumokat kötöttek teljesen más pártokkal a saját hatalmon maradásuk vagy hatalomra jutásuk érdekében. Ezeknek a néppárti pártoknak, pontosan ezeknek a kompromisszumoknak a következtében el kell fogadniuk a baloldali, zöld vagy liberális koalíciós partnerek követeléseit és ezért támadnak minket. Abból próbálnak a saját országaikban akármilyen kérészéletű népszerűséget saját maguknak szerezni, hogy kibeszélnek a saját közösségükből. A Fidesz nincs ilyen helyzetben, mi a kereszténydemokratákkal kormányzunk és nem kényszerülünk ilyen kompromisszumokra. A Néppárton belül pedig ezáltal egy határozott és világos álláspontot tudunk képviselni. Nem hiszem, hogy azokra kellene hallgatnunk a siker tekintetében, akik ezt otthon képtelenek produkálni. Mi azt szeretnénk, hogy a Néppárt a győztesek pártja maradjon.

Egyébként csak hogy visszatérjek a statisztikákra, a szavazási statisztikákat én is ismerem, hiszen én vezénylem a szavazásokat az Európai Néppárt frakcióján belül. Ezen adatok alapján az a helyzet, hogy a Néppárton belül azok a pártok (tehát a svédek, a hollandok, a luxemburgiak), amelyek állandóan kritizálják a Fideszt, azoknak van a leggyengébb szavazási összehatójuk a Néppárttal, tehát ők szavaznak ki legtöbbször. De a Néppárt még az ilyen renitens pártokkal együtt is a legfegyelmezettebb frakció az egész Európai Parlamentben.

Október 19-én az EP LIBE-bizottsága elfogadott egy előzetes állásfoglalást a dublini menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatban. Mit gondol a javaslatról?

Otthon most nagy vita van arról, hogy van-e Soros-terv vagy nincs. Ha valaki kételkedik ebben, akkor olvassa el ezt a javaslatot.

Még az Orbán-kormány volt minisztere, Navracsics Tibor is kételkedik ebben. Nemrég azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság munkatervében nem szerepel olyan előterjesztés, hogy Soros-terv.

Navracsics Tibor okos politikus és tudja, hogy ő pontosan fogalmaz. Valóban, olyan dosszié vagy napirendi pont, amelyre konkrétan az van ráírva, hogy Soros-terv, olyan nincsen. Van viszont helyette a dublini menekültügyi rendszer reformja elnevezésű javaslat. Nem igényel túl nagy intellektuális erőfeszítést Soros György írásainak, beszédeinek és a most a LIBE-bizottság által elfogadott javaslatnak az összehasonlítása. Feltűnő hasonlóságok vannak ezek között.

A LIBE-bizottság által elfogadott javaslatban az áll, hogy a menekültjog megadásának joga átkerülne a tagországoktól az Európai Unióhoz. Ezt Magyarország ellenzi, de egyébként ez a Lisszaboni Szerződéssel is ellentétes. Megkönnyítené még a javaslat a családegyesítést, valamint tartalmazza a felülről nyitott, automatikus, állandó áthelyezési mechanizmust is. Tehát a jövőben Európába érkező tömegeket automatikusan szét fogják osztani a tagállamok között. Bekerült a javaslatba az is, hogy azoktól a tagállamoktól, akik ebben az áthelyezési mechanizmusban nem kívánnak részt venni, azoktól meg lehessen vonni az európai uniós fejlesztési és kohéziós pénzeket.

Ez a javaslat egy újabb meghívó a világ sokmillió Európába készülő bevándorlójának, hiszen ha tudják, hogy itt úgyis el fogjuk osztani őket a tagállamok között, akkor miért ne jönnének.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a javaslatot elfogadja mind az EP, mind a miniszterek tanácsa? V4-ek ide vagy oda, ha nagyon akarják a nyugat-európai államok, akkor simán keresztülverik rajtunk a kvótát. [szerk.: A Tanácsban a minősített többséghez a tagállamok legalább 55 %-ának a szavazata szükséges, úgy, hogy az EU népességének legalább 65 %-a is képviseltetve legyen az adott döntésben.]

Igen, ahogy mondja nincs vétójog, pont ezért tudott átcsúszni 2015 őszén az első kötelező kvóta, amelyben 120 ezer embert osztottak szét. Most viszont szerintem már jobban állnak a tanácsi erőviszonyok, de küzdeni kell. Egyeztetnünk kell a V4-ekkel és most fordulat történt Ausztriában is. Valamint jelenleg már Lengyelország is ellene szavazna: ugye 2015 szeptemberében még más kormány volt Lengyelországban, a mostani már egyértelműen ellene szavazna. Ha még pár országot sikerül meggyőzni, akkor meg tudjuk akadályozni a kvótát. Azt viszont fontos látni, hogy csak a Tanácsban tudjuk ezt megakadályozni. A parlamenti erőviszonyok ugyanis messze nincsenek olyan jók, itt nagyon elvetemült a többség. És azt tegyük hozzá, hogy egy kötelező kvótát a néppárti olasz vagy német kollégák is megszavaznának, mert ők beengedték magukhoz azt a sokszázezer embert és most úgy akarják levenni a terhet magukról, hogy szétosztják a többi tagállam között. Ez persze nem fair a többi tagállammal szemben, de magyarázza, hogy egy CDU vagy egy Forza Italia politikus miért kvótapárti. Szerintünk viszont ez erkölcstelen, hiszen mi elvégeztük a határvédelmi feladatokat, és ezeket a tömegeket nem mi hívtuk meg Európába, hanem ezek a tagállamok.

Térjünk haza. Mint az Alapörvény egyik atyja, mit szól Stumpf István alkotmánybíró Alaptörvénnyel kapcsolatos kritikájához? Az elmúlt hetekben beszélt arról Stumpf, hogy„ma már egyre kevésbé indokolt az, hogy a magyar alkotmányosság testén legyen egy ilyen nyílt seb, amit a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése vagy korlátozása jelent”. 

Azt, hogy meddig indokolt ez a jogkörkorlátozás, azt maga az Alaptörvény mondja meg. Benne van, hogy egészen addig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, addig ezeket a gazdasági és pénzügyi tárgykörben született törvényeket csak a legfontosabb alapvető jogok vonatkozásában vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság. Ez a szabály egy kritikus időszakban, a gazdasági válság kellős közepén született annak érdekében, hogy az állam cselekvőképességét garantáljuk. Több fontos intézkedést is ennek következtében tudtunk elfogadni, például a devizahitelesek vonatkozásában hozott törvényeket. Ezeket a törvényeket az Alkotmánybíróság ellehetetlenítette volna, vagy legalábbis késleltette volna. Ha én alkotmánybíró lennék, akkor az Alaptörvény szövegéből indulnék ki és ahhoz tartanám magamat. Nem az alkotmánybírók dolga az Alaptörvény elfogadása. Ez egy elképesztő szerepzavar, ami Magyarországon van. Az Alaptörvény megalkotása az Országgyűlés feladata és abban nem vesz részt az Alkotmánybíróság.

Fél év múlva választások lesznek Magyarországon. El tudja ezt még veszíteni a Fidesz?

Nagy tétje van a választásnak, hiszen amit sikerült felépítenünk, az mind elveszhet, ha nem mi nyerünk. A teljes foglalkoztatottság megvalósulása karnyújtásnyira van, visszafizettük az IMF-hitelt, kezeltük a pénzügyi válságot, és az ország elindult felfelé. Minden évben tettünk egy lépést előre. De a legfontosabb kérdés az, hogy akarunk-e bevándorlóország lenni vagy sem. A választás pedig nyitott. Magyarországon demokrácia van és kemény versenyre számítunk. Mindenkire szükségünk van a győzelemhez.

Jövőre lesz harminc éves a Fidesz. 1988-ban, amikor megalapították a pártot, akkor olyan Magyarországra vágytak, amilyen a mostani? 

A céljaink jelentős része megvalósult. Azt akartuk, hogy Magyarország demokratikus jogállam legyen. Egy olyan ország, ahol érdemes élni és dolgozni. Azt gondolom, hogy ezeket az alapcélokat elértük. Ha valaki elolvassa a Fidesz alapító okiratát, és megnézi, hogy hol állunk most, akkor nyilván egy aktuális politikai helyzethez is igazodva, de azt lehet mondani, hogy az akkori tervekből nagyon sok minden megvalósult. Kétségtelen azonban, hogy vannak olyan elemei az akkori programunknak, amelyek azért nem valósultak meg, mert időközben kiderült róluk, hogy értelmetlenek. Például annak idején azért, hogy a világháború esélye és a tömbök szembenállása megszűnjön, a Fidesz azt javasolta, hogy Európa legyen egy demilitarizált övezet. Ez mai szemmel meglehetősen pacifista követelés, de ezt a realitás helyrehozta, hiszen Magyarország épp a Fidesz segítségével csatlakozott a NATO-hoz. Világossá vált tehát az, hogy ahhoz, hogy az értékeinket, az életmódunkat, a világunkat meg tudjuk védeni, ahhoz szükségünk van hadseregre. Ugyanakor azt nem gondoltam volna harminc évvel ezelőtt, hogy még ilyenkor is hiábavaló harcokat folytathatunk a határon túli magyar kisebbségek helyzetének javításáért, lásd: ukrán oktatási törvény.

A Fidesz megalapítását nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Az akkori Magyar Hírlap például „nem törvényes szervezetnek” nevezte a Fideszt. Önök ezért sajtópert indítottak az újság ellen. Ez az akkoriban szokatlan lépés tényleg az ön ötlete volt?

Igen. Nem csak hogy én találtam ki, hanem igazából pont a per kapcsán lettem igazán fideszes. Ugye alapító tag vagyok, hiszen ott voltam az alapító ülésen. Kicsit késve érkeztem ugyan, ugyanis épp egy angol jogfilozófia szemináriumot tartottam a kollégiumban, de amikor odaértem, akkor még javában zajlott az alakuló ülés, és beléptem a pártba. De igazán aktív akkor lettem, amikor láttam, hogy pár nappal az alapítás után megjelenik a Magyar Hírlapban egy szöveg a Fidesz megalakítása ellen. A cikkben az állt, hogy mi törvénytelen szervezetet hoztunk létre. Ettől olyan mérges lettem, hogy elkezdtem ezzel foglalkozni.

Jogászként azt gondoltam, hogy itt súlyos probléma van, hiszen az alkotmány kimondta a szervezetalakítás jogát, és ez a szöveg ezzel teljesen ellentétes volt. Ekkoriban már, mi jogászok úgy gondoltuk – elsősorban Sólyom László hatására –, hogy ki kell állnunk az igazunkért, és ha vannak jogi eszközök, akkor azokat igénybe kell venni. Hazudtak rólunk, mi ezt nehezményeztük, ezért pert indítottunk ellenük. Én készítettem elő az összes erre vonatkozó jogi dokumentumot, de felbéreltünk egy ügyvédet is, Dornbach Alajos személyében, de ő tulajdonképpen fejléccel ellátva beadta azokat a dokumentumokat, amelyeket én elkészítettem.

Ez a per politikailag is sokat hozott a Fidesznek, hiszen vonzotta a nyilvánosságot. Ezért indították? Nehéz elhinni, hogy 1988-ban kedvező bírósági ítéletre számítottak.

Ki kellett törnünk a nyilvánossághoz, ezért már a megalakulásról is tartottunk nemzetközi sajtótájékoztatót, amin ott volt a Szabad Európa és a BBC. Persze a perrel is a figyelem középpontjába kerültünk. De a per azért is volt fontos, mert nem szerettük volna, hogy rajtunk maradjon a törvénytelen jelző. Ezzel nemcsak rossz hírünket keltették, de akadályozhatták volna a növekedésünket, hiszen sok diák úgy gondolhatta, hogy egy kommunista rendszerben nem szerencsés egy törvényellenes szervezethez csatlakozni. Ezeknek a diákoknak a fejében helyre kellett tenni, hogy mi nem vagyunk törvényellenesek. Be is jött ez a lépés, hiszen folyamatosan, minden egyes ülésen egyre többen lettünk.

Magához az alapításhoz mit szólt a hatalom?

Az alapításra a Bibó István Szakkollégium társalgójában került sor. Ekkoriban Stumpf István volt a kollégium igazgatója, de ő az alapítás napján külföldön tartózkodott és nem tudott ott lenni, ezért az alapítást megelőzően engem kerestek meg a karról, hiszen én voltam a rangidős nevelőtanár. A kar KISZ-bizottsága és a pártbizottság is behívott magához, és mondták, hogy az alapítást követően menjek vissza és számoljak be arról, hogy mi történt. Mondtam erre, hogy ez azért elég különös kérés, és én ezt nem tudom teljesíteni.

Miután pedig senkit sem tudtak beszervezni, maguk jöttek el az alapító ülésre, tehát ott ültek velünk együtt a Fidesz megalakításánál. Csak akkor hagyták el a termet, amikor a levezető elnök azt mondta, hogy csak azok maradjanak, akik részt kívánnak venni a Fidesz megalakításában. Ekkor ezek a baloldali urak felálltak és elmentek.

Gyakran szokták támadni a Fideszt azzal, hogy többen is a KISZ tagjai voltak. Ön is az volt?

Igen, középiskolás koromban az voltam. Erre azt tudom mondani, hogy szinte mindenki tagja volt a KISZ-nek. Ugyanúgy, ahogy úttörő is voltam. Nálunk az egész osztály belépett, ez része volt a rendszernek. Aki nem lépett be, azt megfenyegették, hogy nem mehet egyetemre. Akkor tizenévesen nem gondoltuk, hogy ez annyira lényeges kérdés, hogy emiatt minket később támadni fognak. A támadásokkal kapcsolatban azért azt megjegyezném, hogy mi semmit sem tettünk azért a rendszerért, sőt. Pont mi törtük meg a KISZ egyeduralmát a Fidesz megalakításával. Nem hiszem, hogy annál többet lehet tenni a KISZ ellen, mint hogy létrehozunk egy rivális szervezetet. Egyébként hozzáteszem, hogy ez is volt az egyik legfontosabb jogi kérdés a Fidesz megalapítása kapcsán. Ugyanis az ifjúsági törvény azt tartalmazta, hogy a KISZ a magyar ifjúság egységes szervezete. Itt az egységes szó kapcsán ment a vita. Mi úgy gondoltuk, hogy jogi értelemben ez nem azt jelenti, hogy a KISZ az egyetlen és kizárólagos ifjúsági szervezet, tehát van létjogosultsága más szervezeteknek, így a Fidesznek is.

Miért pont a Bibóból kelt ki a Fidesz? 

A Bibó 1983-tól egy független, gondolkodó ifjúsági közösség volt. Meglehetősen rendszerkritikus közösség voltunk, és még az egyetem hatalmát is csak nehezen tudtuk elfogadni. Rengeteg vitánk volt az egyetemmel. Még az oktatók között is vita volt abban, hogy nekünk mekkora szabadságot szabad engedni. Mi nem voltunk hajlandóak tudomásul venni, hogy egy elnyomó rendszerben élünk. De hozzáteszem , nem a Bibó volt az egyetlen ebben a vonatkozásban. Kiemelném a Bibó mellett a Rajk Szakkollégiumot, de a Műszaki Egyetemen és a Soproni Egyetemen is voltak ilyen kezdeményezések. Szerveztünk is minden évben nyári szakkollégiumi táborokat, ahol mind a személyi kör, mind az a gondolkodásmód, amelyet később a Fidesz képviselt, összejött.

Sokakat foglalkoztató kérdés jön. Ki kinek volt a szobatársa? Ön kivel lakott egy szobában? 

Én már ekkor a feleségemmel éltem. De ugye ez egy hosszú időszak, tehát négy vagy öt év. Ez alatt az időszak alatt a szobatársak cserélődtek természetesen. De arra emlékszem, hogy Fodor Gábor a szobatársa volt Orbán Viktornak, bár nem a teljes időszakban.

És Simicska Lajos?

Ő is a feleségével lakott.

Soros György mennyit segített akkoriban a Fidesznek? Gyakori ellenzéki kritika, hogy bezzeg akkor még jó volt, amikor önöknek adta a pénzt.

Soros György segítette a magyar demokratikus átalakulást, ez tény, ezt senki sem kérdőjelezte meg. De ezt nem szabad összekeverni a jelenlegi helyzettel.

Ma ugyanis, amit a Fidesz képvisel, teljesen ellentétes azzal, mint amit Soros György gondol a világról.

Tehát a kommunista rendszer szétbontására jó volt Soros György, de most nem egy destruktív ideológiára van szükség, hanem éppen egy közösségi Magyarországnak a felépítésére törekszünk, amelyben a közösségnek az erejét adjuk vissza. Meg kell találni az egyensúlyt az egyéni jogok és a közösség érdekei között. Amit viszont ő képvisel akár a bevándorlásban, akár a szabadságjogok a tekintetében, az mind olyan, amivel mi szemben állunk. A ’80-as években viszont örömmel elfogadtuk, hogy segíti a kommunizmussal szembeni harcunkat. Én is voltam Soros-ösztöndíjas Oxfordban, és nem gondolom, hogy egy ösztöndíjjal valakinek a tudását meg lehet vásárolni.

Sokan a szakkollégiumi közösség kapcsán azt emelik ki, hogy az egykori szakkollégiumi létnek köszönhető az, hogy a Fidesz a mai napig nagyon összetartó társaság. A legenda szerint a bibós ősfideszesek között egy kvázi vérszerződés köttetett, hogy sosem támadják hátba egymást.  

Én inkább olyannal találkoztam, hogy felhánytorgatják nekünk, milyen belterjesek vagyunk. De az egyébként tény, hogy ebben az időszakban megtapasztaltuk, hogy az összetartással mennyi mindent el lehet érni. Ráadásul a közös nemzedéki háttér és az, hogy egy egyetemre jártunk, ugyanazok az élmények értek bennünket, együtt csináltuk a Fideszt, ez egy nagyon fontos közösségi kohéziót jelent.

A mostani Fidesz mennyire tartja szem előtt Bibó István elveit? 

Bibó István az átmeneti korszaknak a legfontosabb üzenetét fogalmazta meg számunkra. Erről szólnak a „szabadság kis körei”, amelyek a diktatúrával szembeni küzdelmet jelentették. Az ő tanításai akár a történelemről, akár a jogról, nagyon közel álltak a mi gondolkozásunkhoz, de ma már természetesen vannak olyan kérdések, amelyekben mást gondolunk. Ő például túlságosan nyitott volt a baloldal irányába, mi pedig nyilvánvalóan nem vagyunk azok.

És az illiberális demokráciához mit szólna Bibó István?

Attól függ, mert az illiberális demokrácia fogalmát meglehetősen kiforgatták a sarkaiból. Számunkra ez azt jelenti, hogy egy társadalomban nem csak egyéni jogok léteznek, hanem fontosak a közösségi szempontok is. Ebben a vonatkozásban a mai gondolkodásmódunknak nem minden eleme feleltethető meg a mai mainstream, szerintem helyenként szélsőségesen liberális gondolkodásmód elveinek. Mi másképp gondolkodunk a közösségek szerepéről, a család fontosságáról és a nemzetről is.

Szerintem egy jó vitát folytatnánk most Bibó Istvánnal, és mivel ő széles világlátású, nyitott ember volt, így valószínűleg felismerné, hogy a mai helyzetben nem ugyanaz a követelmény, ami a rendszerváltáskor volt. A rendszerváltáskor ugyanis szét kellett verni a bennünket korlátozó diktatúrának az elemeit. Most viszont építeni kell egy világot, amely nem csak egyénekből áll, hanem közösségekből is.

A rendszerváltáskor még a Fidesz is liberális párt volt, ma már konzervatív. Az Antall-kormányt például a túlzott konzervativizmusa miatt támadták. Hogy élték meg a párton belül ezt a változást?

Én azt gondolom, hogy az alapkérdésekben nincs változás. Ahogy már utaltam is rá, az alapító okiratunkban vannak liberális, baloldali, de vannak konzervatív elemek is. Természetesen a Fidesz akkoriban hivatalosan liberális pártként fogalmazta meg magát. Az Antall-kormányt viszont nem azért bíráltuk, mert konzervatív volt, hanem azért, mert nem voltak profik. Sajnos sokszor jó alapot adtak a baloldalnak, az egykori kommunistáknak ahhoz, hogy 1994-ben visszakerüljenek a hatalomba. A baloldal ugyanis akkoriban azt a kártyát játszotta ki, hogy ők sokkal professzionálisabbak, mint Antallék, azt mondták magukról, hogy ők a szakértők. Emiatt kritizáltuk őket. És persze ma már vannak olyan kérdések, amelyekben teljesen más a véleményünk, mint ami akkor volt.

Például?

Például akkoriban kritizáltuk az Antall-kormányt a kommunista rendszer bűneinek az elévülése kapcsán. Akkoriban úgy éreztük, hogy nem a számonkérés és a múltban vájkálás a legfontosabb kérdés, inkább a jövőre akartunk összpontosítani. Ez hiba volt. Tévedésben voltunk, ugyanis azt gondoltuk, hogy az 1990-ben megalakult új, demokratikus parlamenttel Magyarországon létrejött a jogállam, és innentől kezdve már nem az a kérdés, hogy mi történt a diktatúrában, hanem az, hogy hogyan lehet jobban kormányozni.

Talán a jogászi gondolkodás rabjai voltunk ebben a tekintetben, és ez a gondolkodás téves volt.

Azt gondoltuk, a jog olyan erős, hogy garantálja a változást. És bár jogi szinten tényleg megtörtént a rendszerváltás, az előző rendszer működtetőinek a kezében maradtak a legfontosabb hatalmi tényezők. Itt elsősorban a gazdasági befolyásra, a kapcsolatrendszerre, a nemzetközi kapcsolatokra és a médiára gondolok. Azt hittük, hogy az elitcsere magától fog működni, hogy majd a rendszerváltó pártok szépen átveszik a hatalmat. A mostani eszemmel viszont azt mondom, hogy világosabb választóvonalat kellett volna húzni az előző rendszer tekintetében. Nem szabadott volna hagyni, hogy a kommunista bűnök elévüljenek, valamint máshogy kellett volna hozzáállni a kárpótláshoz is. Igenis meg kellett volna próbálni egy olyan tulajdonosi réteghez eljuttatni a felosztandó vagyont, amely nem a volt kommunista nómenklatúra embereiből áll, hanem például a kisparaszti rétegből. Ebben a két kérdésben akkoriban tévedtünk. Nem húztunk világos választóvonalat és ennek meg is ittuk a levét, hiszen bár formálisan elvesztették a hatalmat a kommunisták, 1994-ben mégis visszaszerezték azt.

Mikor jöttek rá arra, hogy hiba volt nem elszámoltatni őket?

Amikor világossá vált, hogy ezek visszajönnek. Hogyan lehet egy új rendszert indítani, ha a társadalom azt látja, hogy semmi sem változott, mert ugyanazok az arcok uralják a politikát, a gazdaságot, ugyanazok a vállalatvezetők szipolyozzák őket? Ahhoz, hogy egy rendszer morális értelemben is megújuljon, ahhoz igazságot kell tenni. Ez sajnos a rendszerváltáskor nem történt meg. Csak szimbolikus lépések történtek. Például eltemették Nagy Imrét és a többi kivégzettet, ugyanakkor azok az emberek, akik ezeket a bűnöket elkövették, még ugyanúgy megkapták a kiemelt MSZMP-nyugdíjaikat is.

És hogy látja, 2010-et követően sikerült ezeket a rendszerváltáskor elkövetett hibákat kijavítani? 

A rendszerváltáskor elmulasztott feladatokat pótolni kellett 2010-et követően. Nem véletlenül kerültek be erre vonatkozóan rendelkezések még az Alaptörvénybe is. Például beraktuk az Alaptörvénybe azt a szakaszt, amely felfüggeszti a kommunista bűnök elévülését, persze ez is inkább csak szimbolikus lépés, hiszen 2010-ig nagyon sok időt veszítettünk. A tulajdoni viszonyokba viszont már nem lehetett belenyúlni 2010-ben, de a kommunista nyugdíjak ügyében is tettünk lépéseket. Ahol lehetett, ott szimbolikus értelemben kinyilvánítottuk, hogy a rendszerváltáskor tett lépések elégtelenek voltak. Valamilyen módon 2010-ben megpróbáltuk pótolni azt, ami a ’90-es évek elején elmaradt.

 

Nagy bajban van Angela Merkel, lehet hogy távoznia is kell 

Száz nap telt el a 24-i választások óta, de Németországban még mindig nem sikerült kormányt alakítani. Január 7-én kezdődnek a nagykoalícióról szóló tárgyalások, de közben  felmerült az is, hogy Angela Merkelnek esetleg távoznia is kell. Egy friss felmérés is azt mutatja, hogy a németek 47 százaléka nem szeretné, ha Angela Merkel negyedik kancellári ciklusát is kitöltené.

Bár a választást megnyerte Angela Merkel, még mindig nem sikerült kormányt alakítania. Merkelnek a zöldekkel és a liberálisokkal folytatott tárgyalásai kudarcba fulladtak, így ismét a szociáldemokratákkal gondolkoznak egy esetleges nagykoalíció feltámasztásában.

A CDU és az SPD közötti koalíciós tárgyalások január 7-én kezdődnek, Angela Merkel helyzete azonban bizonytalan. 

Az Index cikke szerint három lehetséges kimenetele lehet a közelgő tárgyalásoknak:

  • Megalakul a nagykoalíció, azaz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), akik új feltételekkel tudnak a továbbiakban együtt dolgozni
  • Esetleg Merkel újra próbálkozhat a zöldekkel és a liberálisokkal, annak ellenére, hogy a liberálisok már jelezték: csak Merkel nélkül hajlandóak tárgyalni;
  • Merkel kisebbségi kormányt is alakíthat a Zöldekkel
  • A legrosszabb esetben pedig új választást kell kiírni tavasszal.

 

December 27-én Wolfgang Kubicki, az őszi koalíciós tárgyalásokról kivonuló FDP alelnöke is arra szólított fel a CDU-t, hogy itt volna az ideje Merkel leváltásának.

Kubicki szerint Jens Spahn, a CDU elnökségi tagja vagy Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnöke is alkalmas lehet betölteni a Merkel által hagyott vákuumot.

A mélypontot egy karácsony előtt készült közvélemény-kutatás is mutatja: majdnem minden második megkérdezett (47 százalék) azt válaszolta, hogy Merkelnek a 2021-ig tartó ciklus vége előtt mennie kéne.

A stabil német koalíció kimunkálása Emmanuel Macron francia elnöknek sem közömbös. Szeptemberben hatpontos javaslatot tett az EU reformjára, és  terveit csakis német támogatással tudja megvalósítani.

Forrás: Index;

Félrebeszél vagy hazudik Soros embere?

Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations - OSF) budapesti szóvivője vagy hazudik, vagy ami még rosszabb, drámaian felkészületlen.

Csontos az ECHO TV Napi aktuális című műsorában kérdésre azt válaszolta, hogy sem a Save The Children, sem az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontiéres) nevű szervezetek nem élvezik a Soros féle alapítvány támogatását, a szóvivő szerint:

"...nem támogatunk olyan szervezetet, amelyik mondjuk a...a...a... tengeren szállítja a menekülteket."

( Csontos Csaba hazudik, szemérmetlenül és gátlástalanul-TMH-VILÁGA)

A valóság ezzel szemben az, hogy mindkét szervezet részesült a Nyílt társadalom Intézet támogatásából, ezáltal mellesleg felelős lehet a több tízezer Földközi-tengerbe veszett afrikai haláláért.

 

 

BUÉK franciák!! – Brutális képek Franciaországból. Nem jól sikerült a Szilveszter.

Néhányan nem éppen békés módját választották az ünneplésnek.

Brutális támadás ért Párizs egyik elővárosában két rendőrt szilveszteréjjel, az esetet a francia elnök és a belügyminiszter is élesen elítélte, és az elkövetők felelősségre vonását ígérte – írja az MTI.

A támadás áldozatául esett két rendőrt a francia fővárostól keletre fekvő Champigny-sur-Marne nevű elővárosban riasztották amiatt, hogy több ember erőszakkal próbált meg bejutni egy szilveszteri buli helyszínére. Az egyik rendőrnek egy ökölcsapástól betört az orra, a földre került társát – egy rendőrnőt – pedig többen körbevették, és ütlegelték, rugdosták.

A két rendőrt a helyszínre kiérkező kollégáik mentették ki, de így is kórházba kellett szállítani őket.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében azt ígérte, hogy kézre kerítik és megbüntetik a “gyáva és bűnös lincselés” elkövetőit. Gérard Collomb belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy aki a francia biztonsági erőkre támad, az a köztársaság ellen támad.

Le Parisien című francia lap értesülése szerint a hatóságok könnygázt vetettek be a támadók megfékezése érdekében. Két embert őrizetbe vettek, de az nem világos, hogy ők részt vettek-e a támadásban. A tényleges elkövetők minden jel szerint szökésben vannak.

Szilveszteréjjel Franciaországban több mint ezer autót gyújtottak fel, és több mint 500 embert vettek őrizetbe a hatóságok.

Országszerte 11 rendőr és csendőr sebesült meg különféle összetűzésekben – közölte a belügyminisztérium. Az országban közel 100 ezer rendőr ügyelt a szilveszterezők biztonságára. Az egyik legjobban őrzött helyszín a párizsi Champs-Élysées volt, ahol tűzijátékot is rendeztek az új év köszöntésére.

Újév napján ismét támadás ért két rendőrt Párizs egyik északkeleti elővárosában, Aulnay-sous-Bois-ban egy lopott robogó ellenőrzésekor. Egyiküket a támadók többször megütötték, sérülései következtében nyolc napra munkaképtelenné vált. Két embert őrizetbe vettek a hétfő esti incidenssel összefüggésben – írta honlapján a La Figaro című francia napilap.

Frédéric Lagache, az Alliance rendőrszakszervezet helyettes vezetője a Le Figarónak nyilatkozva elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte a rendőrök elleni támadásokat.

Évek óta kérjük az állam határozott fellépését. Most csak azért van szó erről a kérdésről, mert a Champigny-sur-Marne-i esetet videóra vették, de mi mindennap átéljük ezeket a helyzeteket: Franciaországban naponta nagyjából 15 rendőr sérül meg összetűzésekben”

– hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.
(Pörge Béla, 888.hu)

 

2018. 01. 02.

Trump terrorizmussal vádolja Iránt, de Szaúd-Arábia tevékenysége továbbra sem zavarja

Donald Trump amerikai elnök legújabb Twitter-bejegyzése szerint “az iráni nép végre cselekszik a rezsim ellen” – írja az MTI. Az elnök álszentsége Irán és Szaúd-Arábia kapcsán olyan mértékig szembetűnő, hogy azt csak a vak nem veszi észre.

Keddi bejegyzésében az elnök “brutális” és “korrupt” rendszernek nevezte a jelenlegi iráni vezetést, és elégedettségét érzékeltette, hogy az iráni nép fellép az ellen.

“Az összes pénz, amit (Barack) Obama elnök őrült módon nekik juttatott, terrorizmusra ment el és a zsebeikbe vándorolt” – vélte Donald Trump. Hozzátette: az irániaknak nincs elég élelmük, nagy az infláció, és az országban nincsenek emberi jogok.

Úgy látszik, az a tény elkerüli a „tisztelt” elnök úr figyelmét, hogy az emberi jogok kapcsán az amerikaiak legfőbb közel-keleti szövetségese, Szaúd-Arábia az emberi jogok és a terrorizmus terén sokkal rosszabbul teljesít, mint Irán.

A síita államban ugyanis a különböző nem muszlim vallások korlátozott szabadságot élveznek, az országban vannak választások, van parlament, s azokon a helyeken, ahol külföldi fegyveres erőket támogat, nem terrorszervezetekkel teszi azt, hanem például a jemeni húszikkal, a Szíriai Arab Hadsereggel, vagy épp a Hezbollahhal.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az Izraelt mindig is hűen kiszolgáló USA a legutóbbit terrorszervezetként kezeli annak ellenére, hogy az az elmúlt időszakban semmilyen valós terrorcselekményt nem követett el, viszont például az Iszlám Állam elleni harcban fontos szerepet játszott.

Mindezzel ellentétben Szaúd-Arábia továbbra is egy vahabita totális diktatúra, brutális cenzúrával, az emberi jogok sárbatiprásával.

 Abban az országban az, ha valakiről kiderül, hogy keresztény, elég egy lefejezéshez – és ha már erről van szó, kivégzések terén csak Észak-Korea teljesít „jobban” náluk. A rabszolgatartás is elterjedt, a nőknek továbbra is gyakorlatilag semmi joguk sincs.

Az olajmonarchia továbbá Jemenben háborús bűncselekmények sorát követi el, s nyalt titok, hogy vahabita terrorszervezetek tömegét támogatta és támogatja (például ISIS, Boko Haram, Hajat Tahrir al-Sham, Muszlim Testvériség), valamint a szélsőséges iszlamista eszmék elsőszámú terjesztője mind az iszlám világban, mind a Nyugaton.

“Az Egyesült Államok figyel” – szögezte le Trump a legutóbbi bejegyzésében. Az elnök az elmúlt napokban már többször tett közzé olyan bejegyzést, amelyben bírálta az iráni vezetést és rokonszenvéről biztosította a tüntetőket.

Nem kevés ugyanakkor annak az esélye, hogy az iráni tüntetők a rokonszenvnél többet is kapnak Trump kormányzatától. Egyesek szerint az Amerika által szervezett „felkelések” egyik újabb állomása lehet Irán, mely Szaúd-Arábia első számú riválisa a térségben.

Teherán külpolitikailag sok esetben kedvező helyzetbe került Rijád rovására az elmúlt időszakban: Szíriában gyakorlatilag győzött a kormánypárt, melyet az olajmonarchia elpusztítani, a síita köztársaság pedig megtartani akart. Jemenben a húszik évek óta hősiesen tartják magukat a túlerővel szemben, így nem kizárt, hogy a vahabitáknak előbb-utóbb onnan is vissza kell vonulniuk, vagy be kell érniük félsikerekkel.

Nem lehetetlen, hogy Amerika most úgy próbálja „ellensúlyozni” az iráni „fölényt”, hogy egyszerűen megpróbál egy olyan mértékű belpolitikai válságot okozni az országban, mely azt a szíriaihoz hasonló káoszba taszítja.

Ha ez sikerülne nekik, az nagy csapás lenne mind a térségre nézve – ahol Irán az egyetlen síitákat védelmező középhatalom –, mind Oroszországra nézve, mely egy fontos szövetségesét veszítené el.

Orientalista.hu – Crusader

 

Különös szilveszter

Brutális támadás ért Párizs egyik elővárosában két rendőrt szilveszteréjjel, az esetet a francia elnök és a belügyminiszter is élesen elítélte, és az elkövetők felelősségre vonását ígérte - írta kedden a Die Welt című német napilap.

A támadás áldozatául esett két rendőrt a francia fővárostól keletre fekvő Champigny-sur-Marne nevű elővárosban riasztották amiatt, hogy több ember erőszakkal próbált meg bejutni egy szilveszteri buli helyszínére. Az egyik rendőrnek egy ökölcsapástól betört az orra, a földre került társát - egy rendőrnőt - pedig többen körbevették, és ütlegelték, rugdosták. A bántalmazásról videofelvételek is megjelentek a közösségi médiában. A két rendőrt, miután a helyszínre riasztott kollégáik kimenekítették őket, kórházba szállították.
    Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében azt ígérte, hogy kézre kerítik és megbüntetik a „gyáva és bűnös lincselés” elkövetőit. Gérard Collomb belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy aki a francia biztonsági erőkre támad, az a köztársaság ellen támad.
    A Le Parisien című francia lap értesülése szerint a hatóságok könnygázt vetettek be a támadók megfékezése érdekében. Két embert őrizetbe vettek, de az nem világos, hogy ők részt vettek-e a támadásban. A tényleges elkövetők minden jel szerint szökésben vannak.
    Szilveszteréjjel Franciaországban több mint ezer autót gyújtottak fel, és több mint 500 ember vettek őrizetbe a hatóságok. Országszerte 11 rendőr és csendőr sebesült meg különféle összetűzésekben - közölte a belügyminisztérium. Az országban közel 100 ezer rendőr ügyelt a szilveszterezők biztonságára. Az egyik legjobban őrzött helyszín a párizsi Champs-Élysées volt, ahol tűzijátékot is rendeztek az új év köszöntésére. 
    Újév napján ismét támadás ért két rendőrt Párizs egyik északkeleti elővárosában, Aulnay-sous-Bois-ban egy lopott robogó ellenőrzésekor. Egyiküket a támadók többször megütötték, sérülései következtében nyolc napra munkaképtelenné vált. Két embert őrizetbe vettek a hétfő esti incidenssel összefüggésben - írta a La Figaro című francia napilap a honlapján.
    Frédéric Lagache, az Alliance rendőrszakszervezet helyettes vezetője a Le Figarónak nyilatkozva elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte a rendőrök elleni támadásokat. „Évek óta kérjük az állam határozott fellépését. Most csak azért van szó erről a kérdésről, mert a Champigny-sur-Marne-i esetet videóra vették, de mi mindennap átéljük ezeket a helyzeteket: Franciaországban naponta nagyjából 15 rendőr sérül meg összetűzésekben” - hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.
    Lagache közölte, hogy a szilveszteri támadás után az Alliance követelte a 2014-ben megszüntetett minimumbüntetés visszaállítását bizonyos bűncselekmények esetén. „A félelemnek térfelet kell váltania. A bűnözőknek kell félniük a rendőrségtől, nem pedig fordítva” - szögezte le.
    Gérard Collomb az Europe 1 rádióban elmondta: nem maradhatnak fenn ezek az erőszakos közösségek a következő években, ennek véget kell vetni. Hangsúlyozta, hogy az erőszak elleni küzdelemhez a rendőrségen kívül arra is szükség van, hogy ezek a városnegyedek megváltozzanak, és a várospolitikában alapvető reformokat vezessenek be.

A Voice of Europe a 2017-es esztendő férfi politikusának Orbán Viktort, női politikusának pedig Beata Szydlót választotta, őket “Európa védelmezőinek” nevezte

Voice of Europe

Voice of Europe: az év politikusai

 A “cenzurázatlan európai hírek” internetes oldala, a Voice of Europe a 2017-es esztendő férfi politikusának Orbán Viktort, női politikusának pedig Beata Szydlót választotta, őket “Európa védelmezőinek” nevezte.

„Orbán Viktor a nép embere. (…) De Orbán befolyása messze túlmutat saját hazáján. A határkerítés megépítésével Orbán lezárt egy fontos, Európába vezető migránsútvonalat, és 2017-ben 99,7 százalékkal csökkentette az illegális bevándorlók számát. Orbán és kormánya megmutatta az európaiaknak, hogy a határok működnek és az illegális migráció megállítható” – írja állásfoglalásában a hírhíroldal. – “Nem véletlen, hogy Orbán egyre népszerűbb hazájában is: a polgárok akaratát követi és megvédelmezi őket. Sok európai számára egyértelművé tette, hogy racionális elképzelés nem befogadni a migránsokat, hiszen egy ország számára a legfontosabb dolog saját polgárai biztonsága és kultúrájának jövője”.

A nemrégiben leköszönt lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo az év női politikusának választását a következőképpen magyarázzák: “Talán az év idézete volt… A manchesteri terrortámadásra – amelynek számos tizenéves áldozata is volt – az akkori lengyel miniszterelnök így reagált: ‘Hová tartasz, Európa? Kelj fel a térdeplésből és a letargiából, különben minden nap sirathatod majd gyermekeidet’. Ezekkel a szavakkal európaiak millió tudtak egyetérteni: hová tartunk, ha már a gyermeiknek sem tudjuk megvédeni? Mit csinálunk?

Fel kell ébrednünk, felállnunk a térdeplésből, különben semmi nem változik és a tragédiák megismétlődnek. Sajnos Szydlo asszony helyett ma új miniszterelnöke van Lengyelországnak, de ez nem változtat azon, amit számunkra, európaiak számára jelent. (…) Beata Szydlóra úgy emlékezünk majd, mint arra az asszonyra, aki reményt nyújtott az európaiaknak, aki valóban a nemzetét szolgálta és követte elveit. Álljon követendő példaként sok-sok európai és a kontinens következő generációinak számára!”

(SVÁ)
(demokrata.hu)

 

KI SOROS EMBERE?

2018 JANUÁR 02. FLAG

Közelednek a választások.

„Ki Soros embere”? – vetődött fel az újabb egységülési kényszer közben a magyar balliben – és Vona Gáborban. Ki hívta Sorost? Vagy, ami sokkal fontosabb: ki hívhatta a milliárdost? Kinek válaszol Soros asszisztense? Ki ismeri „azt az asszisztenst”? Mert itt ugye a demokrácia sorsa forog zsebről zsebre.

A néppártian radikális párt vezetője sápadtan meredt a mobiljára. Arra, amelyből a megegyezés ellenére nem távolította el az akkumulátort. Miért nem hívják? De ami rosszabb, mi van, ha nem őt hívják? Kinek a száma lehet ott meg?

Szél Bernadett nem osztozott Vona kételyeiben. Minek közösködjön bármiben is? Neki azt mondták, ő lett kitalálva a demokrácia diadalára. Kapott szép sárga kabátot és kampányfelelőst is. Hát igen, Soros személyesen nem gyakran hívja, de ő elfoglalt ember. Ő, Szél Bernadett meg pláne belehal a melóba.

Molnár Gyula MSZP-elnök nézett. Ez abban a pillanatban kimerítette politikai energiáját. Komplikált ugyanis mindig előre kitalálni, hogy kire érdemes nézni.

Gyurcsány Ferenc szerette, ha ilyen értelemben nézik. Néha macerás ez, mert nem pénztárgép az ember! De azért belefér! Soros? Hát, most még nem ő a soros. Majd annak is eljön az ideje. A telefonszám megvan, a hitelesség meg örök.

Juhász Péter körbe-körbe tekintgetett. Ha valakinek, neki nagyon fájt az ominózus számnak a hiánya. Nem azért, mert nem kapta meg, hanem azért, mert megváltozott időközben.

Karácsony Gergelynek nem voltak problémái Soros telefonszámát illetően. Őt sohasem hívták, neki csak megmondták, mi van. Ez egyébként kényelmes, anya is megmondta, hogy nem kell annyit törnie a buksiját.

Fekete-Győr András ebben a demokrácia-alkotó pillanatban azzal volt elfoglalva, hogy eldöntse, ő Fekete-Győr Andrásnak tekinthető-e ebben a momentumban, vagy már más a tendencia. Ő beszélt Sorosékkal, de telefonálni nem szeret. Bejár a CEU-ra, ott vetítenek filmet is a dolgáról.

Gulyás Márton közben számolt. Egy Soros György felé kezdeményezett hívásnak is megvan a tarifája. Sajnálatos módon ő ezt még nem annyira ismeri, de törekszik rá. Főleg, hogy Puzsér is sürgeti.

Soros György közben mit csinált?

Válogatott.

Ki éri meg? Ki selejt, kiben lehet jövő? Ki elég csak kísérőnek?

Közelednek a választások.

Még válogathat.

Máté T. Gyula - https://matete.pestisracok.hu

 

"Meg kell tartanunk Magyarországot magyarnak"

Forisek Ádám    2018. január 2. 08:38

Soltész Miklós a Magyar Időknek adott interjúban beszélt Magyarország jelenlegi és jövőbeni helyzetéről.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a lap keddi számában megjelent interjúban kifejtette: nem szabad elfeledni, kik vagyunk, honnan jöttünk, és hogy kik építették fel ezt az országot.

Határozottan elutasítunk mindenféle szélsőséget, a no-go zónákat, a párhuzamos társadalmak kiépülését, tehát mindazt, ami a nyugati multikulturális társadalmakat jellemzi. És elutasítjuk azt is, ha mindezt bárki ránk akarja kényszeríteni."

Az egyházakról szólva elmondta, hogy a kormány partnerként, 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 6
Heti: 4
Havi: 101
Össz.: 16 921

Látogatottság növelés
Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét
TMH-VILÁGA - © 2008 - 2024 - tmh.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »